Az egyik kedvenc családi nyaralóhelyem az olaszországi Lignano. A magyarok egyébként is ezt és a mellette fekvő Bibonét preferálják, ami érthető is, hiszen autóval is könnyen elérhető, ráadásul teljesen a mi pénztárcánkhoz van szabva.
Egyik kedves utazónk, István élményei következnek.
Lassan most már nincs olyan nyár, hogy ne mennénk el pihenni egy hátra vagy tíz napra Lignanoba. Kezdetben még a haverokkal jártunk, aztán a barátnőmmel, aki a feleségem lett és most már a gyerekekkel utazunk el Olaszország e kedves nyaralóhelyére. Itt tényleg minden korosztály megtalálja a neki való szórakozást vagy pihenést.
De kezdem máris a homokos tengerparttal, ami nekem a kedvencem. Egy örök vita, amit azt hiszem sosem fognak tudni eldönteni, hogy a homokos vagy a sziklás tengerpart a kedvezőbb e a strandoláshoz. Mi a homokos plázst nagyon szeretjük. Igaz, minden alkalommal kell bérelnünk nyugágyat és napernyőt, de ennyi még a teljes komfortérzethez is kell. Ha tehetjük már jó előre kinézzük a dátumot, a következő nyaralásra. Mi leginkább június közepét szeretjük, akkor már jó idő van, de nem ég két perc alatt pecsenyére az ember a strandon. És még a homokon is tud sétálni anélkül, hogy a talpa elégne.
A tengerparton nagyon egyszerű szabályok vannak. Semmit nem lehet bevinni, már strand bútort. Azok ugyanis szépen katonás rendben, négyzethálósan vannak felállítva és az olaszok bár a strandért belépőt nem kérnek el, a nyugágyak kölcsönzéséért igen. Aki ezért nem akar pénzt fizetni, az mehet a víz mellé, a homokba tenni a törölközőjét, ami kb. 5 percenként jelent egy homokzuhanyt.
A lignanói tengerpartnak amúgy más előnye is van. Gyerekkel ideális nyaralóhely, ugyanis a homokos tengerpart lassan mélyül. Így akár a legkisebbeknek is öröm benne a lubickolás, homokvárépítés, vagy a dagonyázás. Persze az egy másik kérdés, hogy a nyakig homokos gyereket még a nyaralás után három napig is ebből fürdetjük ki, de hát ha egyszer élvezi, had játsszon nyugodtan.
A part mellett aztán a vendéglátás a másik nagyon vonzó, ami évről évre visszacsábít az olasz üdülővárosba. Pizzát és pasztát ma már mindenhol ehet az ember. Mégis itt a legfinomabb mind a kettő. Rátaláltunk kedvenc helyünkre a Poseidonra. Egy étterem közel a parti egységekhez, amit a nyarat itt töltő nápolyiak üzemeltetnek. Akár csak a Balatonon itt is pár hónap a szezon. A magyar tengernél kézzel lábbal próbálnak meg tiltakozni az ellen, hogy a szezon mindössze 3 hónap. Itt már elfogadták, hogy ennyi jut a jóból és kész. Télen igazi szellemváros Lignano és a környéke is.
És ha már az étkezésnél tartok. Lassan az olasz módit is megtanultuk. Kezdés egy helyes margatia pizzával, amivel nem kell jóllakni, éppen, hogy meghozza nekünk az étvágyat. Ehhez az is kell, hogy legalább ketten hárman legyetek hozzá. A feleségem, a két gyerek és én pont jók vagyunk hozzá. A két kis lurkó meg szinte jól is lakik egy-két szelettel.
Aztán jöhet a másik fogás, egy hal, tenger gyümölcse spagetti vagy, amit éppen a szemed-szád kíván. Nekem furcsa volt megszokni, hogy az olaszok nem igazán ismerik a hosszúlépést vagy a fröccsöt. De helyette ott van a habzó proseco, ezzel azonban óvatosan, mivel az ember nem érzi benne az alkoholt, és pillanatok alatt a fejébe tud szállni.
iA blogbejegyzéseket a TravelGOO utasainak elmesélt élményeiből írjuk. A bejegyzésekben látható fotókat és videókat illusztrációként használjuk a cikkekben.
A TravelGOO munkatásai